Karancs 1065 lakosával a második legnagyobb községe a járásnak. Nyolc utcája van: Kolodvorska (Vasútállomás utca), Petőfi Sándor, Nikola Tesla utca, Ivo Lola Ribar utca, Baranjska (Baranyai utca), Tin Ujević utca, Radnička (Munkás utca), Sunčana (Napos utca). A faluhoz tartozik még a Karancsi Puszta és a Karancsi Téglagyár.
A faluban működik a Belje Rt. szőlészeti részlegének gépállomása valamint központi kooperációs osztálya és a faluban borospincék egy része, a falu számára meghatározó gazdasági ágazattá vált a falusi turizmus.Ennek révén Karancs község messze földön ismertté lett mint „etno-falu”, és sokan látogatják mind külföldről mind belföldről, a vendégek a gasztronómiai és turisztikai éttermek és családi falusi háztartások kínálatát.
Karancson működik a Hercegszöllősi Általános Iskola Kihelyezett Tagozata 1-4. osztályig valamint a Nyuszi Óvoda Karancsi Tagozatának is.
A civil szervezetek közül a legismertebbek a Polet Labdarúgó Egyesület, valamint a ZANTO „Váltsátok fel a bánatot mosollyal” Ifjúsági Egyesület.
Történelem
Karancs az egyetlen település a mai Hercegszöllősi járás területén, amely az egykori dárdai uradalom része volt. A többi falukhoz hasonlóan a község területeinek nagy része, mintegy harmada szőlő és erdő volt. A gazdák kiváló borokat termeltek. A királyi posta útvonala áthaladt a községen. A faluban hét iparos működött (cipészek, szabók, kádárok és esztergályos) és egy kereskedő. Mivel a falunak gazdag legelői voltak jelentős állatállományt tartottak, ezeket vásárokon adták el.