A Hercegszöllősi Járást, mint Eszék-Baranya Megye önigazgatási egységét 1992.12.30-án alapították, miután jogerőre emelkedett a Megyékről, Városokról és Járásokról Szóló Törvény Horvátországban (Hivatalos Közlöny 90/92 sz.). Azelőtt az egykori Pélmonostori Járáshoz tartozott. Eszéken a száműzetésben 1993. juniusában az ülésen alapított.
A Hercegszöllősi Járás területét 248,77 km² teszi, ez Eszék-Baranya Megye területének 6%-a, a Drávaszögnek pedig 22%-a. Magába foglal hét települést: Hercegszőlős, Vörösmart, Karancs, Csúza, Kő, Sepse és Mirkovac (Keselyűs) valamint két munkás települést- puszták Jasenovac (Jeszeföld) és Sokolovac (Katalin Puszta).
A legútóbbi 2011-es népszámlálási adatok alapján a Hercegszőlősi Járás területének 4.614 lakosa volt. Ebből a magyarok 1.784 vagyis 38.66%, horvátok 1.758 vagyis 38,1% szerbek 815 vagyis 17,66%.
CÍMER ÉS ZÁSZLÓ
A Járás címere ovális pajzs. Zöld mezőben, a pajzsfő csücskében sárga színű búzakalász fekszik. Középső részében három barna szárú sárga szőlőfürt áll, amely részben takarja a vízszintesen fordított barna, kerekded, alsó felén csappal ellátott hordót. A pajzs pereme fekete színű.A Járás zászlója sárga.
A Járás címerét és zászlaját csak az Alapszabályzatban előírt tartalom, alak és arculat valamint a jelképek eredetijében bemutatottak szerint szabad
elkészíteni. A címer és a zászló eredetijét a Hercegszőlősi Járás igazgatási testülete, az ügyirat egy példányát pedig az Állami Irattár őrzi.A címer és a zászló használatának módját és feltételeit külön határozat szabályozza.