Hercegszöllős járási központ és a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 1.715 lakosa és 13 utcája van (Glavna, Svetozara Miletića, 8. marta, Šandora Petefija, Naselje hrvatskih branitelja, Hrvatske Republike, 1. maja, Olgina, Vinogradska, Moša Pijade, Mihajla Klajna, Antuna Plaveca i Ciglana).
Fontos gazdasági létesítmények közül meg kell említeni a Belje Rt.-t (Borospince és borkostoló terem) valamint a Bor plasztika Kft. és a Rabo Kft.-t a vállalkozói övezetben.
Hercegszöllősön nyolc osztályos általános iskola működik, külön intézményként működik a ZEKO (Nyuszi) óvoda. Mintegy tíz civil, kulturális- és sportszervezet működik, amelyek közül a legjelentősebbek a Borac LE, Izvor Nőegylet, “Hercegszöllősi Mihaly” Magyar Ifjúsági Szervezet, a Nyugdíjasok Egyesülete, Živojin Žika Mandić Kultúregyesület, Baranya Gyöngyei Tamburazenekar, és más sport és kultúregyesületek.
Történelem
Hercegszőllős az ókorban keletkezett, a kor egyik fontos útvonalának stratégiai jelentőségű pontján.Gazdag archeológiai leletek tanúsága szerint a római kolónia volt itt, amelyet Donatiumnak hívtak.A Drávaszög egyik legrégebbi települése, írásban a helység nevét 1687-ben említik, tehát a bellyei uradalom megalakulása előtt, ami arra enged következtetni, hogy a falu a szekcsői Herczegh család tulajdona volt.Akkoriban a helység két részre volt felosztva, a masodik rész Bodolyához tartozott, amely a Hunyadiak korában olyan mezőváros volt, amellyel kastélyok és erősségek jártak. A török uralom idején városi rangrútelepólés. A város feletti tulajdonjogot 1564-ben Horváth Márk gyakorolta. A török kivonulása után is fennált, 1799-ben azonban már faluként emlegetik.
Amikor a község a bellyei uradalom részévé vált, területének kis híján egy ötödét szőlő fedte, és borairól volt híres. A 18. század közepén a faluban uradalmi épületek találhatók: présház, pálinkafőző, kádár ház, uradalmi nagypince. A nagypince és két uradalmi vendégfogadó Savolyai Jenő idején épült, a pince befogadóképessége 700.000 liter. A parasztok főleg Szlavóniában bort és cseresznyét árultak. A faluban 14 iparos élt: bognár, csizmadia, szabók, cipészek, szűcs, kádárok, kalapos és kovácsok, valamint hat kereskedő.
1824-ben Hercegszöllős a bellyei uradalom legnagyobb falva, 266 házban 1961 lakossal. A falunak három temploma volt (református, pravoszláv rézborítású tornyos templom, torony nélküli kis katolikus templom).Az Eszék–Bácska vonalon közlekedő postakocsinak Hercegszőllősön is volt egy állomása. A falu közelében téglagyár és
cserépégető épült.Az 1766-os népszámlálás szerint Hercegszőllősön két nemzet tagjai éltek: református magyarok és pravoszláv rácok.Az 1824-es adatok szerint a lakosok vegyesen németek, magyarok és rácok, kevés sokáccal.