Az egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik gyülekezete. Hitvallása a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerinti. A sákramentumokat rendesen kiszolgálják, Istentiszteletet minden vasárnap d.e. 10 órakor, valamint ünnepnapokon tartanak.

A gyülekezet történetéből

A vesztes mohácsi csata után kezdett elterjedni a reformáció tanítása ezen a vidéken is. A falu népe bizonyára elsők között fogadta el a református vallás tanítását feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori tevékenységének köszönhetően. A dombon épült református templom 1869-ben nyerte el mai formáját. A templom 600 férőhelyes, tornyának magassága 29 méter.
1886-ban az egyházközség lélekszáma 877, 1915-ben 785, 1971-ben 294 volt. A református vallásúak létszáma jelenleg 250 körüli.
A csúzai református temetőben nyugszik Ács Gedeon (1819-1887), Kossuth Lajos tábori lelkésze, ki követte a kormányzót az emigrációba. Száműzetésében naplót írt, amely nemzeti hagyományunk ékességének számít. 1861-ben visszatért Amerikából és haláláig Csúza református lelkésze volt. Aktívan részt vett a falu közéletében, többek között könyvtárat alapított. A gyülekezet őrzi utazóládáját, ápolja síremlékét.
Ács Gedeon utódai hosszabb időre Kontra János majd Berta Imre voltak.
A gyülekezetnek 1861-ben két ezüst poharat adományoztak. A két kehely egy bécsi ötvös munkája, már a historizmus terméke, a neorokokó megjelenését mutatja. A díszes kelyhek a Drávaszögben* egyedülállók.
Az egyházközség őrzi 1720-ból származó úrasztali terítőjét. A lenvászonból, arany, ezüst és ekrű selyemszállal, laposöltéssel, tűfestéssel és száröltéssel varrott, úrihimzéses terítő közepét csőrével kétfelől szívet tartó páros galamb díszíti. A páros galamb a terítő közepén lévő körirat csúcsán helyezkedik el. A köriratban az Ézsaiás LV. részének első verséből vett idézet olvasható, nyomtatott nagybetűkkel: „KIK SZOMJÚHOZTOK VEGYETEK BORT ÉS TEJET”. A körirat belsejében nyomtatott nagybetűkkel ez áll: „ÉLETNEK KENYERE CHRISTUS ÉS ÉLŐ VIZ ANOA 1720”
Úrasztali cinpohara 1700-ból való.

* Drávaszög: eredetileg néprajzi fogalom, az utóbbi évtizedekben földrajzi fogalom, az egykori Baranya Megye horvátországi része. Délről és keletről a Dráva és a Duna folyók határolják, északnyugatról pedig a horvát-magyar államhatár.