Az egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik gyülekezete. Hitvallása a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerinti. A sákramentumokat rendesen kiszolgálják, Istentiszteletet minden vasárnap d.e. 11 órakor, valamint ünnepnapokon tartanak.

A gyülekezet történetéből

A vesztes mohácsi csata után kezdett elterjedni a reformáció tanítása ezen a vidéken is. A falu népe bizonyára elsők között fogadta el a református vallás tanítását feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori tevékenységének köszönhetően.

A Drávaszög* egyik legrégibb temploma áll itt. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. Mai formáját a XIX. század elején nyerte el, de bizonyos, hogy a XVI. században is tágas temploma volt, mert itt tartották meg 1576-ban a hercegszöllősi zsinatot, Veresmarti Illés itteni prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. A 40 prédikátor fontos egyházi törvényeket fogadott el. A 46 articulust tartalmazó Hercegszöllősi Kánonok a református egyház és követőinek életét kívánja szabályozni. A templom 1803-ban épült, 1839-ben javították és bővítették. A mai műemlék-templom nagyon rossz állapotban van, helyreállítása folyik. A torony, és a toronysisak már elkészült, a tetőszerkezet, a külső és belső javítások azonban még hátra vannak.

A gyülekezet lélekszáma 1817-ben 615, 1880-ban 891, 1910-ben 543, 1941-ben 332, 1971-ben 132, 1989-ben 70, 1999-ben 85 volt. A gyülekezet lelkipásztorai voltak: Szekér Pál, Vághó László, Molnár Hugó, Matkovics Péter. A legtragikusabb sorsú lelkipásztor Faragó Ferenc volt, aki vérbosszú áldozata lett, és több más magyarral együtt 1944-ben kegyetlenül kivégezték.
Napjainkban helyben lakó lelkipásztora nincs a gyülekezetnek, a lelkipásztori teendőket Varga György csúzai lelkipásztor látja el.

* Drávaszög: földrajzi fogalom, az egykori Baranya Megye déli sarka, Horvátország része, a Duna – Dráva folyamok valamint az országhatár között terül el. Horvát neve: Baranja.